A Junkers ellensége, a Nightmare is elfoglalta már saját vadászterületét Shatown külvárosában. Ők uralják a délnyugat-délkelet vonalat, ebből pedig nem adnak alá, legyen szó bármiről is. Emellett a centrumban is megtalálható néhány tag; ők kémekként működnek errefele, és állandó lakhelyként választották a belvárost, ám a többiek is előszeretettel randalíroznak odabent, már csak azért is, mert szeretik kihasználni a Yakuzások hovatartozási bizonytalanságát a maguk sajátos módján.
Persze az életük nem fenékig tejföl, mint ahogy Shatownban senkié sem. Birtokolt területük egy része egybeesik a gettóval és a sugárfertőzés szférájával, itt a Nightmare előszeretettel játszadozik egyet s mást bizonyos alakokkal, ha úgy adódik.
A Junkers-zel ellentétben azonban nem eresztenek mindenki fejébe golyót, aki utánuk szól vagy keresztbe tesz nekik; mivel a Nightmare némiképp értelmesebb társaság, ezt a tulajdonságukat felhasználva kontráznak, először csak esetleges kompromisszumokkal (melyből természetesen nekik több jó származik, mint említettem volt, a bandatagokat nem ejtették a fejükre... annyira), ha ez nem válig be, finomabb fenyegetésekkel, végül pedig, türelmük fogytával halálosakkal, esetleg háborúrobbantással.
A Nightmare vezetője Azhrarn, aki csak alapos megfigyelés után hajlandó bevenni valakit a bandába. Jobban preferálja az IQ 100 fölötti alakokat, mivel a Nightmare, azon felül, hogy tele van profi gyilkológépekkel, nem veti meg az észt és ebből kifolyólag a nélkülözhetetlennek minősíthető logikus gondolkodást. Ez nem azt jelenti, hogy tudósok és zsenik lennének, egyszerűen azt, hogy némileg hidegvérűbbek ellenfeleiknél, ez pedig sokszor a hasznukra válik. Ennek köszönhetően képesek manipulálni más embereket, és megvalósítani, amit terveznek. Ellentmondást, mint olyat, nem tűrnek, ahogy árulást, hazugságot, és egyéb finomságokat sem. Talán apróbb büntetés fejében... De inkább ne próbálkozzon senki cselszövéssel, hihetetlen gyorsan megérzik.
Döntő arányban emberek és cyborgok csatlakoznak/-tak a Nightmare-hez, Azhrarn nem igazán bízik a korcsokban, mivel azok nagy része ellenfeleikhez, a Junkershez pártolt. Persze néha tesz kivételt, de mindig is volt és lesz egy bizonyos tartás benne az efféle alakokkal szemben.
Nem mindig szeretik nagy dobra verni az olyan dolgaikat, amiket egy normális városban illegálisnak minősítenének - híresek arról, milyen csöndben és észrevehetetlenül tudnak eltenni valakit láb alól. Ennek ellenére ha felhúzzák őket, kegyetlen brutalitással tudnak öldökölni az igazukért, a területükért, a büszkeségükért.
A provokációkat nem tűrik szó nélkül, ám ők ritkábban kezdeményeznek, és csak akkor, ha nyomós okuk van rá. Persze évről-évre rendszeresen megtartják az olyasmi "ereszd el a hajam"-hajszájukat, amikor csak úgy merő véletlenségből benéznek a városba, vagy meglátogatják kedves barátaikat, a Junkerst. Annak ellenére, hogy tudják, hol a határ, előszeretettel lépik át bizonyos esetekben.
Az alapvető belső zúgolódások ellenére a Nightmare elég összetartó bagázs, és ők is tartják magukat a bandában kialakult hierarchiához.
Vezetőjüket tisztelik, és habár meglehet, hogy néha erős késztetést éreznek rá, egyik sem mer ujjat húzni vele.
Nem szeretik felesleges dolgokra elkölteni a drága időt; céltudatosak, tántoríthatatlanok, és ha kiszemelnek maguknak, vagy mondj igent gondolkodás nélkül, és akkor még egész jól meg is úszhatod a végén, vagy pár hónapon belül elbúcsúzhatsz az életedtől.

Mwah~